Mi Volt Az Angliai Csata Legfontosabb Tanulsága
- Teljes film
- 10 tény az angliai csatáról » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek
- Video
- A történelem legnagyobb légi háborúja: az angliai csata [13.] - Háborúk
Sokan azt is a t�rgyal�si sz�nd�kkal magyar�zz�k, hogy a Wehrmacht – tiszt�zatlan okokb�l – Dunkerque-n�l lehet�s�get hagyott a beker�tett sz�vets�gesek evaku�l�s�ra, mindenesetre Hitler 1940 j�lius�ban k�zz�tette b�kefelt�teleit. N�metorsz�g eszerint elfogadta volna a brit tengeri hegem�ni�t, amennyiben Winston Churchill korm�nya j�v�hagyja az eur�pai hatalmi �trendez�d�st, �s hozz�j�rul a gyarmatok �jrafeloszt�s�hoz. A szorongatott szigetorsz�gban viszont egyed�l Lord Halifax k�l�gyminiszter k�re t�mogatta a megegyez�st, Churchill �s a politikusok d�nt� t�bbs�ge – m�g maga Chamberlain is! – az ellen�ll�s h�ve volt. Hitler ez�rt m�r j�lius elej�n t�rgyalni kezdett az inv�zi� lehet�s�geir�l Erich Raederrel, a Kriegsmarine – n�met haditenger�szet – akkori vezet�j�vel, �s a h�nap k�zep�re elk�sz�ttette a Seel�we hadm�velet terveit. A strat�g�k szerint az inv�zi� h�rom l�pcs�fokb�l �llt volna: N�metorsz�gnak el�sz�r l�gif�l�nyt kellett volna szereznie Anglia felett, a Royal Air Force �s a haditenger�szet kiiktat�s�t k�vet�en pedig megindulhatott volna a sz�razf�ldi t�mad�s, mely sor�n a n�metek k�r�lbel�l 67 000 embert k�sz�ltek �tdobni a La Manche-csatorna t�lpartj�ra.
Teljes film
- Mi volt az angliai csata legfontosabb tanulsága online
- Mi jó a megfázás ellen
- Mi volt az angliai csata legfontosabb tanulsága 4
- Mi volt az angliai csata legfontosabb tanulsága teljes film
A Führer valóságos dührohamot kapott. Úgy vélte, hogy az eredeti taktika, vagyis az angol repterek, kikötők, katonai bázisok bombázása nem elegendő és meg kell kezdeni London bombázását is. Amikor Hitler augusztus utolsó napjaiban a brit főváros lerombolásáról döntött, nem tudta, hogy valójában nagyon is sikeres volt az eredeti stratégiája és az angolok erőtartalékaik végén jártak már. A RAF (Royal Air Force) az összeomlás szélén állt. Ám a fordulat - a katonai támaszpontok helyett a főváros bombázása - levegő vételhez juttatta a brit légierőt. Ráadásul a polgári célpontok elleni rohamok Anglia felháborodását és dühét váltották ki, amit széles összefogás és szinte a megszállottsággal azonos eltökéltség követett. Heinkel, német bombázó gép (fotó: Bundesarchiv) Amikor 1940 szeptember elején, a légi háború 60. napja körül megkezdődött London folyamatos bombázása, az angolok mindenre elszálltan viselték a megpróbáltatásokat. Elhatározták, hogy megmutatják a világnak: ugyanúgy élik tovább életüket, mint korábban.
10 tény az angliai csatáról » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek
Göring pedig mint a német légierő (Luftwaffe) feje biztosította a Führert arról, hogy a brit légierő egy hónapon belül történő megsemmisítése nem okoz majd gondot. A magabiztos kijelentést határozott cselekvés követte: Göring parancsára megindult a délkelet-angliai brit kikötők, repterek és radar állomások bombázása. A német bombázókat nagy számban kísérték Bf 109 Messerschmitt vadászgépek, így kezdetben a brit légierő nem nagyon tudott mit kezdeni a támadásokkal. Ráadásul a németek számbeli fölényben is voltak: közel 1300 bombázót és majd 900 vadászgépet tudtak bevetni, míg a briteknek "csak" 500 bombázógépük és 700 vadászuk volt. / forrás: Ránki György: A második világháború története. Gondolat, Bp., 1982. / A csapatok élén mindkét oldalon tapasztalt és felkészült tábornokok álltak: a németeknél Albert Kesselring (a 2. német légiflotta parancsnoka), illetve Hugo Sperrle (3. német légiflotta irányítója), míg velük szemben az angoloknál Hugh Dowding repülő főmarsall, Keith Park almarsall illetve Trafford Leigh-Mallory tábornokok irányították a hadműveleteket.
A német páncélosok mindenhol győzelmeket arattak, a belga-holland-francia erők pedig folyamatos visszavonulásra kényszerültek. Végül 1940 május 24 -re az angol expedíciós erők és a megmaradt francia csapatok már a La Manche csatorna partjára, Dunkerque környékére szorultak egy németek által bekerített katlanba. Ekkor azonban Hitler megállította csapatainak előretörését, amivel akaratlanul is időt adott az angoloknak arra, hogy a bekerített 400 ezer fős szövetséges haderő 90% -át átmenekítsék a csatorna túlpartjára, azaz Angliába. Az egy hetes dunkerque csata 1940 május 26 és június 4 közt nyilvánvalóvá tette: Hitler következő célpontja Nagy-Britannia lesz. És valóban így is lett: a németek június 14-én bevonultak Párizsba, majd kidolgozták az Oroszlánfóka hadműveletet, Anglia lerohanására. Ennek előkészítéseként vette kezdetét 1940 július 10-én, a 3 hónapos angliai csata. Brit Spitfire vadászgépek 1940 szeptemberében Anglia felett Az angliai csata A német légitámadást a Ruhr-vidék ellen indított első angol bombázások előzték meg, mire Hitler legfontosabb bizalmi emberéhez az első világháborús repülőparancsnokhoz, Hermann Göringhez fordult.
Video
Miközben a légitámadást jelző szirénák szavára időnként mindenki az óvóhelyekre húzódott, a munkahelyek, boltok, középületek nyitva tartottak és a támadás elmúltával mindenki tovább végezte dolgát. Churchill kitartásra buzdított és a bombázások szüneteiben személyesen kereste fel a lerombolt lakóházakat, épületeket. Az angol sikerekben komoly szerepe volt a brit radarok hatékony működésének melyek időben tudták előre jelezni a Messerschmittek érkezését. A radarokat két angol tudós, Sir Edward Appleton és Robert Watson Watt fejlesztette ki, és a berendezések képesek voltak 100 km -en belül lokalizálni a támadó gépeket. Szintén komoly mértékben járult hozzá a sikeres angol védekezéshez az úgynevezett katonai léggömbök vagy ballonok alkalmazása. Ezeket a főváros fölé engedték, hogy azok megzavarják a német bombázókat, és magasabbról történő bombakioldásra kényszerítsék őket (pontatlanabb célzással). De a legfontosabb győzelmi tényező a hihetetlen brit elszántság volt, melyet Churchill folyamatosan ébren tartott, lelkesítő beszédeivel.
A történelem legnagyobb légi háborúja: az angliai csata [13.] - Háborúk
Légvédelmi ballonok London felett (1940) Befolyásolta még az angliai csata végkimenetelét az is, hogy míg a német repülők a ki- és berepülés időtartamával kalkulálva csak rövid ideig tartózkodhattak az angol légtérben, addig a brit gépek naponta többször is bevetésre indulhattak. Szintén fontos tényezőnek bizonyult, hogy míg a Nagy-Britannia felett lelőtt német gépek pilótái ha túl is élték a kényszerleszállást mindig fogságba kerültek, addig az angol pilótákat általában sikerült megmenteni. Mindenesetre a "Blitz -nek" nevezett légi-háború - mely igazából csak szeptember 7-én vette kezdetét az angol nagyvárosok ellen - a szigetország végső tűrőképességét feszegette. Szeptember 15-én (egy vasárnapon) a Luftwaffe a legnagyobb támadását indította London ellen (aznap 56 német gép veszett oda), majd következett Coventry (egy közép-angliai kisváros) földig bombázása. Több angol nagyvárosban egész lakónegyedek álltak lángokban. Aztán elé rkezett szeptember vége és Hitler kezdte belátni: nem tudja megsemmisíteni az angol légierőt, sőt a Luftwaffe veszteségei már olyan nagyok, hogy ha folytatja a támadásokat, azzal kétségessé teszi a háború folytatását is.
Hossz� t�von a strat�giav�lt�s �ppen hogy kedvez�tlen eredm�nyeket hozott a n�metek sz�m�ra, mivel a civil c�lpontok elleni l�git�mad�sokkal megsz�nt a Royal Air Force-ra gyakorolt nyom�s, �gy a brit l�gier�nek lehet�s�ge ny�lt az er�gy�jt�sre. A h�bor� �j szakasz�ban Churchill�k jobban kihaszn�lhatt�k a radar �s a hat�kony h�rszerz�s el�nyeit, az id� teh�t egy�rtelm�en nekik dolgozott. Az is a n�met f�l�ny v�g�t mutatta, hogy szeptember 17-�n Hitler hat�rozatlan id�re elhalasztotta az angliai inv�zi�t, 1941 m�jus�ban pedig k�nytelen volt felhagyni a terrorbomb�z�ssal is. N�metorsz�g a britek elleni eredm�nytelen k�zdelemben ugyanakkor elvesz�tett 600 vad�szg�pet, �gy hamarosan defenz�v�ba szorult a nyugati fronton. B�r Hitler vez�rkara eg�szen 1944-ig napirenden tartotta a Seel�we hadm�velet megind�t�s�t, az inv�zi�ra v�g�l sohasem ker�lt sor, ellenben az Anglia felett lel�tt vad�szg�pek a k�s�bbi �vekben s�lyos hi�nyt jelentettek a Luftwaffe sz�m�ra. Sajn�latos m�don az angliai l�gicsata precedenst teremtett a polg�ri c�lpontok elleni t�mad�sokra, �s a k�s�bbiekben mind a n�metek, mind a sz�vets�gesek �gy �rezt�k, hogy a m�sik hadvisel� f�l tettei jogot teremtettek a megtorl�sra; a bossz�ra szomjaz� vad�szpil�t�k a k�s�bbiekben eg�sz v�rosokat t�r�ltek el a f�ld sz�n�r�l.
A második világháború és valószínűleg az egész világtörténelem legnagyobb légi háborúja 1940 július 10 és október 31 közt zajlott Nagy-Britannia felett. A németek meg akarták semmisíteni az angol légierőt, hogy aztán a Seelöwe hadművelet keretében partra tudjanak szállni a szigetországban. Hitler végső célja Nagy-Britannia teljes megszállása és kincseinek, gyarmatainak megszerzése volt. Ám az angolok pontosan tudták, hogy megmaradásuk a tét, így mindenre elszánták magukat, majd május 10-én egy erőskezű, határozott miniszterelnököt iktattak hivatalba: Winston Churchillt. Az új vezető sikerre vitte harcukat, melynek végén így nyilatkozott: Soha még az emberi konfliktusok történetében nem köszönhettek ilyen sokan, ilyen sokat, ilyen keveseknek De hogyan is kezdődött az egész? Hogyan tudott nyerni Anglia a hírhedt Luftwaffe felett? A lebombázott London egyik utcája (1940) A hitleri német hadsereg 1940 tavaszán nagy sikerrel és villámgyorsan rohanta le Nyugat-Európát, vagyis a Benelux államokat és Franciaországot.
