Nézzünk egy jellemző példát a számla alapján történő juttatások könyvelésére. 1. Helyi bérlet juttatása a vállalkozás nevére szóló számla alapján. A számlát a vállalkozás fizeti ki annak érdekében, hogy a munkavállaló nettó jövedelme ne csökkenjen, így a juttatás összegét felbruttósítják. Lehetséges könyvelési megoldások: a) T 52 Utazási költségek – K454 Szállító 10 000, - Ft (számla könyvelése, le nem vonható ÁFA-t is tartalmazza) T 55. Személyi jellegű egyéb kifizetések – K 471. Jövedelem elszámolási számla 15 038, - Ft (bruttósított összeg a bérfeladásból) T 471 Jövedelem elszámolási számla - K 46-47 SZJA + levont járulékok 5 038, - Ft (bérfeladásból) T 56 SZOCHO – K 46.
Amennyiben egy adott évre járó jutalom kifizetése és számfejtése már csak a következő időszakban történik meg, akkor a járó jutalom (1. ) és kapcsolódó járulékok (2. ) értékét passzív időbeli elhatárolás segítségével még a tárgyévi eredményben figyelembe kell venni. Az elhatárolás elszámolása idősorosan a következő: Összefoglalás a bérszámfejtés szintetikus könyveléséhez A bérszámfejtés összesített adatainak szintetikus könyvelése során tehát a következő tételek kerülnek rögzítésre a főkönyvi nyilvántartásban: a tárgyhónapra számfejtett bruttó bértömeg és személyi jellegű egyéb kifizetések értéke. a bérköltségekhez és személyi jellegű egyéb kifizetésekhez kapcsolódó, munkáltatót terhelő adók és járulékok értéke, a munkavállaló béréből levonásra kerülő adók, járulékok, illetve egyéb tételek értéke. A munkáltató számára költségként jelentkező tételek az eredménykimutatásban a személyi jellegű ráfordítások között kerülnek kimutatásra, a különböző adó és járulékfizetési kötelezettségek, illetve a bérfizetési kötelezettség pedig az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek értékét növeli a mérlegben.