Nyugdíja 2019-ben, ha akkor menne nyugdíjba, a következő lenne: Nyugdíj alapját képező átlagkereset a nyugdíjazás előtti évre valorizálva: 229 619 forint. A nyugdíj az átlagkereset 92 százaléka: 211 249 forint A két összeg között (Nők 40 - 138 066 forint és a normál nyugdíjazás - 211 249 forint) jelentős a különbség. Ahogy látjuk, 65 százaléka a Nők 40 nyugdíj annak, amit megkapott volna rendes nyugdíjként. Másképpen fogalmazva, az érintett élete végéig 35 százalékkal kevesebb havi nyugdíjat kap, ha igénybe veszi a teljes korhatárkedvezményt, mint akkor, ha az általános korhatáron menne nyugdíjba. De nem csak a havi nyugdíja lesz kevesebb, hanem az élete során várható összes nyugdíja is, (annak ellenére, hogy 6 évvel hosszabb ideig kapja azt), ha az általános korhatárkor várható élettartama az átlagnak megfelelően alakul. Az érintett 6 éven keresztül megkapja az általános korhatár betöltésekor várható nyugdíj 65 százalékát, azaz 6×65=390 egységet, és elveszít 19×35=665 egységet. Tehát a korhatárkedvezmény idején kapott nyugdíj 1, 7-szeresével "fizet".
A döntéshozók nagyjából 10 évvel ezelőtt néztek szembe a nagy létszámú Ratkó-korosztály nyugdíjba vonulásának következményeivel, és fokozatosan felemelték a nyugdíjkorhatárt mindkét nem esetében 65 évre, úgy, hogy ezt a szintet csak 2022-ben érjük el. Ezt követte a nem öregségi nyugdíjak leválasztása a kasszáról, ami által ki is alakult volna az egyensúly, de 2011-től jött a Nők 40 program is. Kezdetben nem mérték fel, hogy hány jogosult lesz, és mi lesz, ha ők mind a nyugdíjat választják. Már az akkori 62 évhez képest is nagy eltérések adódhattak, hisz a 70-es években 14 éves kortól lehetett dolgozni, és akkor voltak, akik az általános iskola után rögtön dolgozni kezdtek. Így 54 évesen is öregségi nyugdíjas lehet valaki, ez 8 év az akkori, 11 év a 2022-től érvényes nyugdíjkorhatárhoz képest, ami meglehetősen sok - olvasható a portálon. A többség igen fiatalon állt munkába Az a korosztály, aki 40 éve 17 évesen kezdett dolgozni, már sokkal nagyobb létszámú, hisz az általános iskolások bő harmada három éves szakmunkásképzőben folytatta tanulmányait, így 17 évesen kezdett dolgozni.
Nagy érvágásnak azért mégis a havi nyugdíjban jelentkező veszteség számít, mert a nyugdíjasok zöme folyamatosan a havi nyugdíjból él - értékel a közgazdász.
Mi okozza veszteséget? A lehetőséget igénybe vevő nők nyugdíjveszteségének jelenlegi nyugdíjrendszerünkben két alapvető összetevője van: a szolgálati idő hosszából adódó eltérés, ami évi 2 százalékpont és egyszerűen kiszámítható: korhatár-kedvezményes évek szorozva 2-vel, a keresetek valorizációjának és a nyugdíjak indexálásának eltérése, amit már bonyolultabb kiszámítani A keresetek valorizációja azt jelenti, hogy a korábbi években elért nettó kereseteket a nyugdíjazást megelőző év szintjére hozzák. Ez úgy történik, hogy az egyes évek nettó kereseteit a nemzetgazdasági nettó átlagkereset növekedésének ütemével emelik. A nyugdíjak indexálása pedig a már megállapított nyugdíjak emelését jelenti. A nyugdíjtörvény szerint az éves rendszeres emelés a fogyasztói árak növekedéséhez kötődik (inflációhoz kötött indexálás). Kiindulópontja a központi költségvetésben tervezett mérték, amit annak várható értéke alapján kell emelni, ha az nagyobb, mint a tervezett. Ezt is emelni kell, ha a nyugdíjas árindex magasabb, mint a teljes.
Még nagyobb azok aránya, akik érettségiztek, de nem tanultak tovább, ők 18 évesen kezdték a munkát. A lakosság 70-75 százaléka tehát 18 éves koráig munkába állt, így a hölgyek esetében 58 évesen nyugdíjba mehetnek, feltéve, ha a rendszerváltás után nem estek ki időlegesen vagy végleg a munkaerőpiacról. Akik a felsőoktatásban továbbtanultak, 3-6 évvel későb álltak munkába, így 21-24 évesek voltak, a hölgyek tehát 61-64 évesen mehetnek nyugdíjba. Azt mondhatjuk, hogy ez már reális szám a 65-höz képest, az 57-58, vagy pláne az 54 igen korainak tűnik. Az eddigi adatok alapján az átlagos nyugdíjba vonulás 58 évesen történt a Nők 40 programban, ez kezdetben csak 4 év volt a normál nyugdíjkorhatárhoz képest, 2022-ben már 7 év lesz. Nemek aránya a nyugdíjasok között A szerint a várható életkor különbsége mintegy 7-8 év a két nem között a nők javára, viszont a 65. évüket elért személyeknél már csak 4 év a különbség: a férfiak átlagosan további 14, a nők 18 évre számíthatnak. Ennek alapján 65 éves nyugdíjkorhatár mellett 44:56 lenne a nemek aránya, ezzel szemben 2015-ben a nyugdíjasok 62 százaléka volt nő, a következő évben 63, most pedig 65 körül van az arány, ami már közelíti a kétharmadot.
A közeljövőt illetően pedig ennél lényegesen magasabb értéket adnak a kormány meghatározó tényezőkre vonatkozó előrejelzései. A nyugdíjveszteség pedig rejtett módon jelentkezik, mert azt nem direkt nyugdíjcsökkentés, hanem a rendszer működése váltja ki. A számok mögött a lényeg Gerencsér az elemzés alapját képező összefüggéseket egy számpélda segítségével mutatja be. Egy 1955. január 1-jén született hölgy, 40 évi jogosultsági idő megszerzése után 2013. január 1-jén, 58 éves korában ment nyugdíjba: A nyugdíj alapját képező nettó átlagkeresete, ami azonos a 2012. évre valorizált nettó átlagkeresetével: 150 ezer forint. (Ez az összeg közelítőleg megegyezik az átlagossal, bár nincs jelentősége az abszolút számnak, mert az eltéréseket viszonyszámokkal vizsgáljuk. ) A nyugdíja a beszámítás alapjául szolgáló átlagkereset 80 százaléka: 120 ezer forint, Nyugdíja 2019-ben, az időközi emelések hatására: 138 066 forint. Amennyiben nem élne ugyanez a hölgy a Nők 40 programmal, a rá vonatkozó korhatárkor menne el nyugdíjba, ez az esetében 64 év lenne, amit 2019-ben ér el.
2020. jan 14. 7:07 A népszavazás célja a nyugdíjrendszer reformja / Fotó: RAS-archívum Népszavazást kezdeményeznek a nyugdíjrendszer reformja kapcsán – az Országos Nyugdíjas Parlament kezdeményezte az eljárást. A lehetséges kérdéseket már be is nyújtották a Nemzeti Választási Bizottsághoz hitelesítésre. A benyújtott négy kérdés az időskori létbiztonság növelése, a nyugdíjasok kiszolgáltatottságának csökkentése és a társadalmi megbecsülésük biztosítása érdekében fogalmazódott meg. ( A legfrissebb hírek itt) Az Országgyűlést arra szeretnék rávenni, hogy hozza létre az Idősek Jogainak Biztosa intézményét, bővítse ki a kiegészítő szolgálati idő beszámíthatóságának lehetőségét, vegye figyelembe az év eleji nyugdíjemelés nagyságának meghatározásakor a tervezett bérnövekedés mértékét is, csökkentse a nemek, a lakóhelyek, valamint a nyugdíjba vonulás időpontja miatt meglévő, indokolatlan nyugellátások közötti különbségeket. A hitelesítésre benyújtott kérdések 1. Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés – az idős emberek jogainak egységes szemléletű, átfogó, teljeskörű és hatékonyabb védelme érdekében – létrehozza az Idősek Jogainak Biztosa intézményét?