Foglaló És Az Előleg Közötti Különbség
- Előleg, vagy foglaló? Tisztázzuk a különbséget! – Szerződéses fogalmak érthetően I. rész – ESZSZÉ
- Foglaló és előleg közötti különbség
Mielőtt még nagyon mélyen belebonyolódnánk a szolgáltatási, adásvételi, és egyéb típusú szerződések nehéz és nem túl könnyen értelmezhető hátterébe, azzal a fontos kérdéssel kell kezdenünk a szerződéseinkkel kapcsolatos fogalmak tisztázását, hogy mi a különbség az előleg és a foglaló között? Sajnos sokan nem tudják/nem értik miben is más a kettő és hibásan értelmezik azokat, ezáltal problémát okoznak mindkét félnek, de főleg saját maguknak egy esetleges jogi procedúra folyamán. A probléma pedig ott kezdődik, ha a szerződéses partnerünk/megrendelőnk/akár mi magunk a jelen veszélyhelyzetben megszüntetni, avagy felmondani kívánja velünk a szerződését és visszakéri a már kifizetett előleget, vagy foglalót. Tisztázzuk akkor, hogy mit is jelentenek, illetve hogy melyik fizetendő vissza kérdés nélkül, ha a szerződés másképpen nem rendelkezik, vagy ha nincs különleges határidőkhöz kötve, hanem csak ha a törvényi alapokat vesszük figyelembe. Mi a közös a foglalóban és az előlegben? Mindkettő egy termék/szolgáltatás ellenértékének a része, azaz egy vételár/szolgáltatási összeg részlete.
Előleg, vagy foglaló? Tisztázzuk a különbséget! – Szerződéses fogalmak érthetően I. rész – ESZSZÉ
Amennyiben ez a megrendelő, akkor a foglaló teljes összegétől elesik és nem jár neki vissza. Ha a szolgáltató hibájából történt a meghiúsulás, akkor a foglaló kétszeresét kell visszaadnia a megrendelőnek. Ha a felelősség egyformán terheli a megrendelőt és a szolgáltatót is - vagy ha egyikük sem okolható a szerződés megszakadásáért- tehát Vis Maior * helyzet áll elő, akkor a foglaló visszajár. Utóbbira példa lehet egy természeti katasztrófa, vagy veszélyhelyzet is, mint a mostani koronavírus világjárvány. Ha a szerződés meghiúsul és bírósági eljárásra is sor kerül, akkor a bíróság mérsékelheti a foglaló összegét, ha azt túlzónak találja. Átlagosan a szerződéses összeg 10% szokott lenni a foglaló összege, de egyedi körülményekre való tekintettel a bíróság nagyobb összeget is elfogadhat. Mi jellemzi tehát a foglalót? * Van szankciós jellege, biztosítékként szolgál, ha a vásárló/megrendelő el kívánna állni a szerződéstől. * Nem minden esetben jár vissza ezáltal a "majdnem" vásárlónak/megrendelőnek.
Sok a tévhit az ingatlanvásárlás kapcsán fizetendő előleg, illetve foglaló fogalmával és szabályaival kapcsolatban, pedig milliók is múlhatnak rajta. Az emberek fele nem tudja például, hogy az előleg mindig visszajár, ha meghiúsul az adásvétel – derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) több mint hétszáz választ összesítő online felméréséből. Forrás:
Foglaló fogalma: A kötelezettségvállalás jele, egy szankciós erővel bíró biztosíték. Mint minden pénzátadásnál, itt is szükség van írásos dokumentációra. A szerződésből egyértelműen ki kell tűnnie, hogy milyen rendeltetéssel került átadásra a pénz. Ha a szerződéskötés biztosítékáról nem derül ki egyértelműen a szövegből, hogy foglaló jogcímen került átadásra, akkor előlegnek minősül! Érdemes tehát a szerződésben lejegyezni, hogy a felek kölcsönösen foglalónak tekintik az összeget és a jogi következményeivel tisztában vannak. Mint mindig, amikor pénzt veszel át valakitől, vagy adsz át bárkinek, fontos az írásbeliség és az alaki szabályok betartása. Az áfa rendszerében a foglaló előlegnek számít. A foglaló átvételekor tehát előleg címén adófizetési kötelezettség keletkezik. Az új Ptk. szerint már a szerződés aláírásától eltérő időpontban, akár a teljesítési dátum napjáig bezárólag is át lehet adni a foglalót! A szerződés meghiúsulásáért felelős személy anyagilag köteles kárpótolni a másik felet.
Az előlegre úgy kell tekinteni a könyvelés során, mint bruttó összegre, tartalmazza az ellenértékhez arányosan számított áfa-részt is. Ezáltal az előleg előlegszámlával igazolandó tétel, melyet az Áfa törvény alapján kell kiállítani az összeg átadását megelőzően, vagy annak átadásakor. Mi jellemzi tehát az előleget? * Nincs szankciós jellege. * Tehát minden esetben visszajár a "majdnem" vásárlónak/megrendelőnek. * Jogilag nincs korlátozva a mértéke, így az előleg összegének megállapítása teljes mértékben a felekre van bízva. Előleg így lehet a szerződéses összeg teljes, 100%-a is. Itt jegyezzük meg, hogy a jelen veszélyhelyzetben felmondott szerződések esetén nem szükséges a vis maior helyzetre hivatkozni, a Ptk. szabálya alapján az előleg minden esetben - ha a vásárló/megrendelő visszakéri - visszajár. Ugyanígy, ha a szolgáltató mondja fel a szerződést, úgy köteles az előlegként kapott összeget haladéktalanul visszafizetni. Ennek a számlázásáról, illetve sztornózásáról ITT találtok bővebb leírást.
Foglaló és előleg közötti különbség
Ez annyit jelent, hogy a foglaló vagy előleg címén átadott összeget bele kell számolni a teljes szerződéses árba, ebből következően a vásárlóval/megrendelővel szemben támasztott követelés összegét ezek mértékével csökkenteni kell. Előleg fogalma: Előlegről csak akkor beszélhetünk, ha a terméket megvásárló vagy a szolgáltatást igénybe vevő félnek szerződésen, vagy jogszabályon alapuló kötelezettsége van az ellenérték, vagy annak egy részének megfizetésére a teljesítést megelőzően. A Ptk. szerint az előlegként átadott összegnek biztosítéki, szankciós jellege nincs: a szerződés bármely okból történő meghiúsulása esetén visszajár. Az előlegről az Áfa-törvényben az "Adófizetési kötelezettség keletkezése, fizetendő adó megállapítása" fejezetben találunk szabályozást, a "Termék értékesítésére és szolgáltatás nyújtására vonatkozó különös szabályok" részben. Eszerint előleg esetén a fizetendő áfát az előleg jóváírásakor, kézhezvételkor kell megállapítani. A jogszabály szerint az előleg a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során a teljesítést megelőzően adott pénz vagy készpénzhelyettesítő eszköz, amely az ellenértékbe beszámítható.
- Csak show és más semmi kezdés videos
- Eladó beagle győr moson sopron megyében 2
- Foglaló és előleg közötti különbség
- Előleg, vagy foglaló? Tisztázzuk a különbséget! – Szerződéses fogalmak érthetően I. rész – ESZSZÉ