Halaink közül 34 szerepel név szerint az irányelv mellékleteiben. függelék a közösség szempontjából jelentős növény- és állatfajokat tartalmazza, amelyek megőrzéséhez különleges természetmegőrzési területek kijelölése szükséges (NATURA 2000). A IV. függelék a közösségi jelentőségű, szigorú védelmet igénylő növény- és állatfajokat tartalmazza, míg az V. függelékben azokat a növény- és állatfajokat találhatjuk meg, amelyek természetből való kivétele, illetve hasznosítása adminisztratív korlátozást igényelhet. Az irányelv függelékeiben szereplő fajok fenntartásáról, élőhelyeik és létfeltételeik biztosításáról valamennyi tagállam gondoskodni köteles. A fontosabb nemzetközi természetvédelmi egyezményekben szereplő halainkról a 4. táblázat nyújt tájékoztatást, amelyben római szám jelzi, hogy az adott fajt az egyezmény hányas számú függeléke említi.
000 Amit még érdemes tudni (GYIK) Ki a halgazdálkodásra jogosult? - az adott vízterületnek a hasznosítója, Melyek a természetvédelmi oltalaom alatt nem álló, nem fogható halfajok? - kecsege, széles kárász, vágó durbincs Mi a halgazdálkodási vízterület? - az a vízfolyás vagy állóvíz, amely jellegének megváltoztatása nélkül időszakosan vagy állandóan alkalmas a hal életfeltételeinek biztosítására, ide nem értve a haltermelési létesítményt Mit nevezünk tilalmi időnek? - azt a naptári időszakot, amikor tilos horgászni vagy halászni, illetve egy vagy több halfaj fogása tilos. Fontosabb fogalmak halgazdálkodásra jogosult: az adott vízterület halászati hasznosítója halgazdálkodási vízterület: az a vízfolyás vagy állóvíz, amely jellegének megváltoztatása nélkül biztosítására, ide nem értve a haltermelési létesítményt tilalmi idő: az a naptári időszak, amikor tilos horgászni vagy halászni, illetve egy vagy több halfaj fogása tilos. Természetvédelmi oltalom alatt nem álló, nem fogható halfajok: kecsege, széles kárász, vágó durbincs Vonatkozó jogszabályok A halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló 133/2013.
Süllő – Sander lucioperca március 1. Kősüllő – Sander volgensis március 1. – május 31. Kecsege – Acipenser ruthenus március 1. Ponty – Cyprinus carpio május 2. – június 15. Márna – Barbus barbus május 2. Harcsa – Silurus glanis (10 kg alatti példányok) május 2. – június 15. A halászatról és a horgászatról szóló 1997. törvény végrehajtására kiadott 78/1997. (XI. ) FM rendelet az egyes fajokból kifogható mennyiségről is intézkedik. Eszerint a horgász a méretkorlátozás alá tartozó halfajokból – a gyermek horgász kivételével – naponta legfeljebb összesen öt darabot, de fajonként legfeljebb három darabot, méretkorlátozás alá nem tartozó fajokból pedig naponta összesen tíz kilogrammot foghat ki. Amennyiben a horgász a méretkorlátozással nem védett halfajokból olyan példányt fog ki, amellyel a tíz kilogrammos súlyhatárt túllépi, a halat megtarthatja, a horgászatot azonban a méretkorlátozással nem védett halfajokra köteles arra a napra beszüntetni. Az állami gyermek horgászjeggyel rendelkező horgász a méretkorlátozás alá tartozó halfajokból naponta összesen egy darabot, méretkorlátozás alá nem eső fajokból pedig naponta összesen öt kilogrammot foghat ki.
Sajnos egyre kevesebb hal él a hazai vizekben, még a halászható halaink közül is egyre kevesebbet foghatnak ki a horgászok és a halászok. Számos magyar halfaj pedig szigorúan védett. Lássuk, mely halainkat tilos szigorúan kifogni! Magyarországon a halászati-horgászati törvény védi a veszélyeztetett halfajokat. Ezeknek a fajtáknak a horgászata egész évben tilos. Amennyiben véletlenül kifogunk egyet, akkor a horogtól óvatosan szabadítsuk meg! Ha ez nem lehet, akkor a zsinórt a szájnyílás előtt vágjuk át, és engedjük vissza a vízbe. Magyarországon egyébként védettek a hüllők és valamennyi békafaj is. A széles kárász, a kecsege és a vágó dubrincs fogási tilalom alá került két éve. Hazánkban 34 halfaj szerepel velük együtt a természetvédelmi oltalom alatt álló halfajok között, így a hazai természetes vizekben élő közel 80 halfaj mintegy 30 százaléka védett. Több olyan halfaj is szerepel a listán, amelyek elvétve fordulnak elő magyar vizekben, például a dunai ingola és a pontokaszpikus géb félék.
MOHOSZ Védett halfajok A halászati-horgászati törvény és végrehajtási rendeletei fokozott szigorral védik a Magyarországon honos és állományukban veszélyeztetett halfajokat. A 73/1997. (X. 28. ) FM-KTM együttes rendelet szól részletesen a nem horgászható halfajokról és azok állományáról. A rendelet kimondja: 1. § (1) A halászati vízterületeken a mellékletben felsorolt halfajok és víziállatok egyedének halászati vagy horgász eszközzel történő fogása egész éven át tilos. A tilalom a felsorolt fajok valamennyi egyedfejlődési alakjára vonatkozik. (2) A mellékletben felsorolt védett faj véletlenül kifogott egyedét – a horogtól óvatosan megszabadítva, vagy ha ez nem lehetséges, akkor a zsinórt a szájnyílás előtt átvágva – haladéktalanul vissza kell helyezni élőhelyére. Amennyiben a zsákmányban a védett faj egyede ismételten kifogásra kerül a halászati (horgászati) tevékenységet azonnal be kell szüntetni. A hazai védett fajok listája és eszmei értéke: Halfaj Latin név Eszmei érték Állas küsz Chalcalburnus chalcoides – 10.
Fokozottan védett fajok: Dunai ingola Eudontomyzon mariae – 100. 000 Ft Tiszai ingola Eudontomyzon danford – 250. 000 Ft Dunai galóca Hucho hucho Lápi póc Umbra krameri Magyar bucó Zingel zingel Német bucó Zingel streber Petényi (magyar) márna Barbus meridionalis (peloponnesius) 13/2001. (V. 9. ) KÖM rendelet 2002. január 1-én lépett hatályba és több halfajt helyezett védelem alá, ezeket is tartalmazza a fenti lista. Hazánkban a természetvédelmi oltalom alatt álló halfajok száma: 34, így a hazai természetes vizekben élő közel 80 halfaj mintegy 30%-a védett. A védett halfajok listáján többnyire olyan fajok is szerepelnek, amelyek elterjedési területének határa Magyarország emiatt csak kis számban, vagy csak alkalomszerűen fordulnak elő egyes vizeinkben (dunai ingola, pontokaszpikus géb félék). Forrás és részletek: Ez is érdekelheti Törvény a halászatról és a horgászatról 1997. évi XLI. törvény a halászatról és a horgászatról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 78/1997. …
Ha a gyermek horgász a méretkorlátozással nem védett halfajokból olyan példányt fog ki, amellyel az öt kilogrammos korlátozást túllépi, a halat megtarthatja, a horgászatot azonban a méretkorlátozással nem védett halfajokra köteles arra a napra beszüntetni. 1974-től kezdve a kiemelkedő természeti értéket képviselő halakat is törvény védi, fogásuk tilos. A védett halak köre változott az évek során, ugyanis a védetté nyilvánítás feltételei nincsenek egyértelműen meghatározva, és így az egyéni mérlegelés is szerepet játszik a döntésben. A védett fajok száma 1974-ben 19 volt, jelenleg 34, melyből 7 fokozottan védett. A 3. táblázat áttekintést ad arról, hogy miként alakult a védett halak köre az utóbbi évtizedekben. Védett halaink között egy sincs, melynek fogása kifejezett célja lenne a halászatnak vagy a horgászatnak. Megritkult, eltűnőben lévő halaink számára tehát a védetté nyilvánítás önmagában biztosan nem hoz megoldást. Mert mit ér a réticsík fogásának tilalma, ha hagyjuk kiszáradni az életterét adó mocsarat?
– április 30. 3db) Őshonos hal Csuka (Esox lucius) 40 cm. Fajlagos tilalmi idő: február 01. – március 31. 3db) Őshonos hal Domolykó (Leuciscus cephalus) 25 cm Fajlagos tilalmi idő: április 15. Őshonos hal Harcsa (Silurus glanis) 60 cm. Fajlagos tilalmi idő: 100 cm alatti példányok, május 02. 3db) Őshonos hal Süllő (fogassüllő (Stizostedion lucioperca) 30 cm. 3db) Őshonos hal Kősüllő (Stizostedion volgense) 25 cm. – június 30. 3db) Őshonos hal Menyhal (Lota lota) 25 cm. 3db) Őshonos hal Sebes pisztráng (Salmo trutta) 22 cm. Fajlagos tilalmi idő: október 01. 3db) Őshonos hal Méretkorlátozás alá nem eső ragadozó halfajok Afrikai harcsa (Clarias gariepinus) (Nem őshonos halfaj) Angolna (Anguilla Anguilla) Fekete sügér (pisztrángsügér) (Micropterus salmoides) (Nem őshonos halfaj) Kessler géb (Ponticola kessleri) Békafejű géb ( nem őshonos halfajta) Pataki szajbling (Salvelinus fontinalis) (Nem őshonos halfaj) Sügér (Perca fluviatilis) Fajlagos tilalmi idő: március 01. Őshonos halfaj Szivárványos pisztráng (Salmo gairdneri) (Nem őshonos halfaj) Törpeharcsa (Ictalurus nebulosus) (Nem őshonos halfaj, invazív) Természetvédelmi oltalom alatt álló halfajok Magyar vizek természedvédelmi oltalom alatt álló halai és eszmei értékük.