Mi Volt A Haszna A Makedón Uralomnak Görögországban
- Mi volt a haszna a makedón uralomnak görögországban full
- Mi volt a haszna a makedón uralomnak görögországban 5
- Mi volt a haszna a makedón uralomnak görögországban 6
- Mi volt a haszna a makedón uralomnak görögországban 10
4-3. század fordulóján. A Kr. 3. század végén uralkodó egyik utódjuk, Ptolemaiosz Philopatór ismét exhumáltatta a holttestet, és a saját őseivel közös mauzóleumban helyezte el. Így kívánta kifejezni azt, hogy családja uralma Egyiptomban Nagy Sándor hatalmából ered. Nagy Sándornak tehát csak Egyiptomban három sírja volt, az utolsó azonban már mai tudásunk szerint véglegesnek bizonyult: egészen a Kr. u. századig Alexandriában volt kiállítva a szarkofág. Sok híres római látogatta meg: Augustus, az első római császár például virágot helyezett a sírra, és állítólag véletlenül letörte a király orrát, Caligula pedig elvitte Nagy Sándor pajzsát, hogy saját maga használhassa. Végül Septimus Severus Kr. 200 körül elzárta a nyilvánosság elől a sírt. Későbbi sorsáról és pontos helyéről nincsen semmilyen megbízható adatunk, így Nagy Sándor sírját nyugodtan nevezhetjük az egyik legnagyobb régészeti rejtélynek. Arról sincs tudomásunk, hogy esetleg a holttestet Amphipoliszba szállították volna, így jelen tudásunk szerint nem valószínű, hogy Nagy Sándor testét rejtené a rejtélyes halom.
Bármit is rejt az Amphipolisz melletti sír, az elmúlt évtizedek egyik legértékesebb ókori lelete lehet. Az sem teljesen kizárható, hogy a sírnak köze van a makedón világhódítóhoz, Nagy Sándorhoz. Szeptemberben kiderülhet. 1977-ben Manosz Andronikosz görög régész az észak-görögországi Vergina mellett egy nagy mesterséges domb föltárásába fogott. A domb közelében több jel - sírkövek, faragott kövek és egy nagy, párkánnyal ellátott fal - is arra utaltak, hogy valami jelentőset rejt a magaslat. A domb évtizedek óta izgatta a régészeket, ám csak Andronikosznak sikerült megtalálnia a bejáratot. Buldózerrel törte át a kaput, és a sírboltban a makedón királyoknak, többek között Nagy Sándor apjának, II. Philipposznak mesés szépségű síremléke tárult a régészek szeme elé. II. Philipposz hamvait ebben az aranyládában találták meg Verginában. Tizenegy kilogramm színaranyból készült Forrás: Flickr / Sarah Murray Elképzelhető, hogy a görög régészet ismét hasonló jelentőségű és szépségű felfedezés előtt áll.
→ javult az állam belső szilárdsága, hatékonyabbá vált külpolitikája. Katonaság A befolyó jövedelmek nagy részét Philipposz a hadsereg fejlesztésére fordította. Nem zsoldosokat fogadott, hanem hellén mintára phalaxba a gyalogosokat. a szolgálat idején pénzjuttatásokkal ösztönözte őket a jobb teljesítményre. Növelte a lovasság számát. Hetairosok – nehézlovasság: katonai szolgálatuk és politikai támogatásuk fejében a meghódított területek jelentékeny hányadát kapták → így kialakult Phil. körül egy személyéhez hű politkus- hadvezéri testület. 338 Philipposz összgörög kongresszust hív össze Korinthoszban. Cél: a kialakult helyzet stabilitása. Ezért a kongresszus alapító ülésén közbékét hirdet. Megtiltották az egyes államokban létező alkotmányok erőszakos megváltoztatását. → nyugodt hátország A Korinthoszban létrehozott pánhellén szövetség hegemónjává a makedón királyt választották. 337 a szövetség 2. ülésén meghirdette a Perzsia elleni bosszúhadjáratot. 336 A király megkezdi a hadjárat előkészületeit.