Akié A Föld Azé A Vallás - A BéCsi Terror Nyomai A BalkáNra Vezetnek

1. NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
2. Aktuális | Felvidék.ma
3. Amikor a vallásháborúkban égő Európában Erdély a béke szigete lett » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek
4. 10.1.3 Reformáció és ellenreformáció - DigiTöri
5. Index - Külföld - A bécsi terror nyomai a Balkánra vezetnek
6. Kereszt �s f�lhold
7. Reformáció emléknapja október 31. - Minálunk

2020. szeptember 25. 08:39 MTI 465 éve, 1555. szeptember 25-én írta alá az augsburgi birodalmi gyűlésen V. Károly császár nevében testvére, I. Ferdinánd magyar és cseh király a német evangélikus rendekkel a vallásbékét, amely az évtizedek óta dúló felekezeti háborúkat lezárva biztosította az evangélikus fejedelmeknek a szabad vallásgyakorlást. Kép forrása: Wikimedia Commons A katolikus egyházon belüli visszaéléseken felháborodott Luther Márton wittenbergi szerzetes 1517-ben hirdette meg téziseit, amelyekben az egyház tanításával szembefordulva leszögezte: Isten kegyelmét nem lehet megvásárolni, egyedül a hit üdvözít. Tanai viharos gyorsasággal terjedtek, egyre több német uralkodó és birodalmi szabad város tért át a lutheránus hitre. A katolikus császár, V. Károly 1521-ben a wormsi ediktumban megtiltotta Luther tanainak terjesztését, a császári parancs ellen tiltakozó rendeket nevezték később protestánsoknak. Miután az 1530. évi augsburgi birodalmi gyűlés megerősítette a wormsi ediktumot és elutasította az Ágostai hitvallást - amely később az evangélikus egyház alapvető hitvallási irata lett -, a katolikus és az evangélikus rendek is szövetségbe tömörültek (nürnbergi liga, illetve schmalkadeni unió), de fegyveres összecsapásukra még egy évtizedig nem került sor.

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM

Aktuális | Felvidék.ma

A konstantinápolyi pátriárka bezáratta a területén lévő valamennyi római liturgiát gyakorló templomot. Az ügy tisztázására IX. Leó pápa követeket küldött hozzá, de ez csak rontott a helyzeten! A vita, a durva vádaskodás vége kölcsönös ex­kommunikálás (kiátkozás) lett, így 1054. július 16-án a két egyház minden kapcsolatot megszüntetett egymással. A következő századokban több próbálkozás is történt a helyzet javítására, ami máig sem rendeződött. A II. Vatikáni zsinat sem hozta közelebb a feleket egymáshoz. Szent II. János Pál pápa elérte, hogy a két egyháznak közösen elismert szentjei legyenek, és az első közösen tisztelt szent éppen a magyar király, I. István lett. Pár éve Ferenc pápa Kubában találkozott Kirill orosz pátriárkával, és a helyi tudósító szerint így üdvözölte: "Ezer éve nem láttalak! " – ami nem vicc! Az ortodox egyház híveinek száma 250–300 ezer fő, zömében orosz ortodox egyházhoz tartozók. A katolikusok másfél milliárd főt számlálnak. A második jelentős irányzat kiválása 500 éve Luther Márton Ágoston rendi szerzetes nevéhez fűződik, aki lelkiismereti okokból kívánt belső reformokkal változtatni a katolikus egyház állapotán.

Amikor a vallásháborúkban égő Európában Erdély a béke szigete lett » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek

Többször fordult az egyházi méltóságokhoz, személyesen a pápához is. A Szentírás alapján állva kérte az alapokhoz való visszatérést, majd 95 pontban összefoglalt javaslatot készített, de nem talált egyetértésre a Szent Széknél, sőt, őt magát is kiátkozták. Tanai azonban széles körben terjedtek német földön, majd szerte Európában. A Luther és követői által kidolgozott hitelvek sok dologban különböznek a katolikustól, például megszüntették a szentek és főként Mária kultuszát, templomaik belsejét leegyszerűsítették, száműzték a képeket, elfogadták a házasság felbonthatóságát, megszüntették a papi nőtlenséget, a hét szentség közül csak kettőt, a keresztséget és két szín alatti áldozást, az úrvacsorát tartották meg. Mise helyett istentiszteletet tartanak, imával zsoltárénekléssel, bibliaolvasással. Ugyanakkor a Hiszekegy rövid változata, néhány apró eltéréssel azonos a Luther Kis Kátéjában megadott szöveggel. Említik őket protestánsoknak is. Ők magukat, főleg a kezdeti időkben keresztyéneknek nevezték.

10.1.3 Reformáció és ellenreformáció - DigiTöri

Index - Külföld - A bécsi terror nyomai a Balkánra vezetnek

• Hívők! Mi van akkor ha már nem hiszek a Szentháromságban?
• Civil szervezetek listája adó 1.5
• A bécsi terror nyomai a Balkánra vezetnek
• Ben és holly apr királysága könyv 3
• Index - Külföld - A bécsi terror nyomai a Balkánra vezetnek

Kereszt �s f�lhold

Reformáció emléknapja október 31. - Minálunk

Persze, ma még csak találgathatunk, hogy e szokatlan, de annál bátrabb kezdeményezés mit eredményez majd. Vajon szükség lesz-e állandó, gépfegyveres őrökre? Vajon visszafogja-e a fanatikusok bármiféle terrortervét az a tény, hogy ez az épület az ő szent helyük is egyúttal? Vajon szóba elegyednek-e egymással a közös térben találkozó zsidók, mohamedánok és keresztények? Vajon a békét szolgálja majd e kezdeményezés, vagy csupán a farkasokat és bárányokat terelik közös akolba? Ma még aligha látjuk. A közelmúlt emlékeiben mindenesetre ott él a normandiai pap, Jaques Hamel képe, akinek tinédzser iszlamisták 2016-ban, misézés közben vágták el a torkát. Tették ezt annak ellenére, hogy a 84 esztendős Hamel atya minden lehetséges módon segítette a muszlim bevándorlókat, még földet is adományozott számukra, hogy a templom mellett mecset épülhessen. Szóval: a kellő óvatosság biztosan nem árt. Egyetlen perc erejéig érdemes tekintetünket a probléma elvi gyökerére, a háromféle vallásra szegezni. A hasonlóságok nyilvánvalóak, már csak azért is, mert e hitrendszerek egymásra épülnek: mindegyik monoteista, mindegyik Ábrahámtól eredezteti magát, s mindegyik elismeri Jézus személyét, minimum prófétaként.

Mire a 19. század derekán a polgári-nemzeti átalakulás korába érünk, az albánok kétharmada iszlám hitű, egyharmaduk pedig katolikus vagy ortodox keresztény. Ám a nemzetegyesítés érdekében az albán értelmiség inkább a szekuláris, vallássemleges orientációt hirdette. A szocialista rendszer aztán súlyos csapást mért a vallásra a volt Jugoszláviában, a mecseteket évtizedekre bezárták. Albánia diktátora, Enver Hoxha pedig eljutott odáig, hogy betiltotta a vallást. Hogy kerültek Bécsbe? Az albánok kiáramlása a volt Jugoszláviából az 1970-es években kezdődött, amikor Nyugat-Németország megnyitotta munkaerőpiacát a Kelet és Nyugat között hintapolitikát folytató Tito marsall országa előtt. Az albánok nagyon szegények voltak, és az egyik legmobilisabb etnikumnak számítottak. Nem csoda, hogy nagy számban igyekeztek kihasználni a lehetőséget. A gazdasági migránsokat az 1980-as és '90-es években kezdték kiegészíteni az albán politikai menekültek, főleg Koszovóból és Jugoszlávia akkori makedón tagköztársaságából.