E Városban Is Toborzott Kossuth

• Férfiruhában harcolt, majd tiszttársához ment feleségül Lebstück Mária » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek
• Coronavirus
• Radio

Én, látván a haza jelen veszedelmét, zászlót ragadtam kezembe, megesküdve, hogy addig nem nyugszom, szegény fejemet nyugalomra nem hajtom, mig az elárult haza fiait szabadságának megmentésére annak árulói ellen zászlóm alá nem gyüjtöm. De most, miután Szeged népének lelkesedését látom, bízvást összehajtom e zászlót, e zászló nem enyém többé, én Szeged zászlója alá állok. És én bizom a magyarok istenében, bizom Szeged népének lelkesedésében, hogy kevés idő múlva mentve lesz a hon; ha pedig a hadi szerencse kevésbbé mosolyogna fegyverünkre, ha netalán a végrehajtó hatalom az ármány által a fővárosból kiszorittatnék, azon esetre Szegedet oly pontnak tekintem, melyről a haza szabadságát, a nemzet függetlenségét megmenteni erősen hiszem. Szegediek! Testvériség köt össze bennünket. Nincs nemes és nemtelen többé; egy hazának fiai, polgárai, testvérek vagyunk mindnyájan. Tehát testvérileg összetartva ragadjunk fegyvert az árulók ellen, legyünk készen hazánk oltalmára. Testvérek! Ha ugy jöttem volna e városba, mint valamely rendkivüli örömnek, boldogságnak hirnöke, igényelhettem volna talán tőletek koszorukat, de miután a végre siettem körötökbe, hogy benneteket fegyverre, a haza megmentésére hivjalak fel, azon virágkoszorukat, melyeket lelkes hölgyeitek utamban elhintettek, nem tekinthetem máskép, mint előjeléül azon győzelemnek, melyet a haza ellenségein nemsokára kivivandunk.

Férfiruhában harcolt, majd tiszttársához ment feleségül Lebstück Mária » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek

A 2006-ban újra kiéleződött szlovák-magyar viszonyt illusztrálja a szlovák nyelvtörvény esetleges szigorításáról szóló hír mellett Malina Hedvig meghurcolása, Jan Slota több magyarellenes kirohanása és a két ország diplomáciai csatározása. A konfliktusok mellett kevéssé közismert, hogy két híres magyar szlovák családból származik, részben vagy egészében. Nem sokan tudják, hogy Kossuth Lajos a magyar mellett szlovákul is beszélt. Nyelvtudása nem véletlen, minthogy apai ágon akár szlovák nyelvű családból is származhatott. Bakot lőttek? A XIX. századig magyarok és szlovákok többnyire együtt küzdöttek a Habsburg-uralommal szemben, így a két nép közötti nemzetiségi ellenségeskedés nem volt jellemző. A XIX. században, a nemzeti ébredés után viszont kezdtek szétválni a magyar és a szlovák törekvések, így valaki vagy magyarnak, vagy szlováknak kezdte magát vallani, és ebben nem mindig a származás játszott döntő szerepet, hanem az adott személy önmeghatározása. Kossuth öregkorában furcsának tartotta, hogy osztrák történészek őt apai ágon szlovák származásúnak mondták.

Ilyenek a Pest megyében található Pilisjászfalu és Jászkarajenő, valamint a Romániához tartozó, a moldvai határ közelében lévő Jászvásár (Iasi). Jászberény testvérvárosai: Yazd, Irán Vechta, Németország Sedalia, USA Conselve, Olaszország Técső, Ukrajna Sucha Beskidzka, Lengyelország

De én azt mondám, hogy mielőtt a nemzet annyi erővel s küzdelemmel kivivott szabadságából csak egy hajszálnyit is lealkudnék, elmegyek és megtekintem a népet. És most, miután Szeged népét látom, látom szemeiben a lelkesedés szikráit, nem késem megirni a fővárosba, hogy Szeged népe az árulóval való minden alkudozás ellen ünnepélyesen tiltakozik. Megirhatom-e ezt? (A nép: Meg! ) Igenis, megirom, hogy miután Szegedet s népének ezreit a haza szerelmétől lelkesülve láttam, kőszirtté szilárdult keblemben a hit, hogy e haza, lépjen bár a pokollal szövetségre ellene az ármány, mentve lesz. Krisztus mennyei országát megalapítandó a földön, egynek választottai közől azt mondá: e kőszálra épitem én egyházamat; és én hasonlóan mondom, hogy Szegedre s ennek lelkes népére épitem nemzetem szabadságát, és a pokol kapui erőt nem vesznek azon. Oly hatalmasnak hiszem én a népet, hogy ha felkel és összetart, a ropogva összerogyó ég boltozatait is képes fentartani erős karjaival. Hazámfiai! Mondhatatlanul fontos az óra, melyben hozzátok szólok; talán éppen ebben az órában ütköznek vitéz seregeink az áruló csordával.

Coronavirus

45. Szeged, 1848 október 4. Kossuth szegedi toborzóbeszéde. Szegednek népe, nemzetem büszkesége, szegény elárult hazám oszlopa! mélyen megilletődve hajlok meg előtted. Mikor Szegedhez közeledtem, sajnálni kezdém, hogy mellemből kifogyott a hang; de midőn Szeged népét látom, ugy látom, hogy nincs mit sajnálnom, mert itt többre nincs szükség, mint hogy a lelkesedés előtt mélyen meghajoljak. Midőn én, mint az ország teljhatalmu biztosa, s a honvédelmi bizottmány egyik tagja, népfelkelést intézendő, utániban más helyekre bementem, azért mentem be, hogy lelkesedést ébresszek; de Szegedre azért jöttem, hogy itt a lelkesedést szemléljem. És én mondhatom, örömmel szemlélem Szeged népében a lelkesedést; mert veszedelem fenyegeti szegény elárult hazánkat, oly veszedelem, melyhez hasonlót évkönyveink nem mutatnak, s melynek láttára némely kicsinyhitüek a fővárosban azt mondák, hogy a magyar nemzet napjai megszámitvák. De én azt mondám: ez nem igaz. Alkudozásba akartak ereszkedni Jellasichcsal, ama gaz árulóval, kit az ármány pokoli czéljainak kivitelére, arra, hogy csak nemrég visszanyert szabadságunkat s függetlenségünket kezeinkből ujra kicsikarja s a népet ujra a szolgaság jármába hajtsa, eszközül szemelt ki.

1. Kossuth Toborzó | Kossuth Toborzó Fesztivál
2. E városban is toborzott kossuth 1
3. E városban is toborzott kossuth 5

Vidin Kossuth számára mégis menedéket nyújtott, hiszen a tsoroksár bevásárlóközpont örök uralkodó szívesen fogadta őt is, mint annyi más, 1848–1849-ben kompromittált személyt (mások mellett például Guyon Richárdot és Bem napló eladó Józsefet, kertészeti egyetem akik aztán a török seregben szolgáltak halveres attila álukig). A toborzó Kossuth Lajos Cegléden Toborzó körútmandula fa ján Kossuth Cegléweltauto győr den is több ezer embenárcisztikus nő rt nyert meg a szabadságharcnak Jellatoyota 2. 2 d4d motor problémák sics hcsok áfa visszaigénylés orvát bán, császári altábornagy a bécsi kamarilla támogatását élvezve nyíltan szembehelyezkedett a Batthyány-szabadalmaztatás menete kormánnyal, ékutya porcerősítő s 1848. szeptember 11-én 35. 000 főnyi hadsereggel átkkutya kemoterápia árak elt a Dráván, azzal a nem titkocsajos buli 18 lt céllal, hogy a magyar forradalmat fegyveres erővelutólagos adótraffipax leverjagrotex debrecen e. 4. b osztály: Olvasás 04. 07. · A szabadságharc katonáit nemzetőröknek hívták.

Radio

Lippich Gusztáv édesapja, Imre szelevényi birtokos volt, és nagyon korán, még fia születése előtt, 1848. július 27-én elhunyt. Édesanyja, forintosházi Forintos Franciska híres zalai konzervatív família leszármazottja. Fiuk, Gusztáv, a középiskoláit Budán az állami, Kecskeméten a kegyesrendiek gimnáziumában, a hároméves jogakadémiát szintén Kecskeméten, majd Egerben végezte. Tanulmányainak elvégzése után Heves és Külső-Szolnok vármegyében lett jegyző. Az 1860-as években beházasodott a szajoli Fejér családba. Felesége, Fejér Vilma három gyermeküknek adott életet: Margitnak, Ilonának és Istvánnak. Az 1902-ben épült Szolnoki Művésztelep első kiállításán Lippich Gusztáv főispán (balra) és a híres Anonymus-szobrot a telepen megformázó Ligeti Miklós szobrász (jobbra) kalapemeléssel köszöntik egymást. Középen gróf Szapáry Gyula egykori főispán, honatya és miniszter látható Fotó: MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Lippich Gusztáv az ügyvédi oklevele megszerzése után (1873) Szolnokon nyitott ügyvédi irodát, és le is telepedett a városban, egy, a Tisza-híd melletti, Damjanich utcai bérházban.

Az 1848. szeptember 24-én Cegléden elhangzott beszéd nem maradt fent eredeti formájában. Az alább olvasható szöveg egy rekonstruált változat, amelyet 2002-ben, Kossuth születésének 200. évfordulóján készítettek az egyik ceglédi általános iskola diákjai. "Ceglédnek népe, nemzetem büszkesége! Kérni jöttem tőletek, midőn lelkes soraitokat szemlélem, szűnik bensőmben a kétség, nem marad védtelen szegény árva hazánk. Tudjátok mindannyian, minő cél vezérelt bennünket, midőn ide egybehívtunk benneteket, mégis kimondom. Álnok hitszegők el akarják venni tőlünk az áprilisban kivívott szabadságunkat, s mindazokat a jogokat, amelyeket maga őfelsége, a császár biztosított számunkra. Jellasich hordái császári zászlók alatt a szent magyar földet rabolják, fosztogatják. Szőlőink híres borát idegenek prédálják fel. Veszélyben a haza! Sorsdöntő órák előtt áll nemzetünk. A kérdés az, hogy: Veszni hagyjuk kivívott jogainkat, függetlenségünket? Odahajtjuk büszke magyar fejünket a császári sas karma alá? A válasz: NEM!

Amikor pedig elindultak az utcai harcok, a pincébe kellett menekülnünk. Napokkal később láttam a sírokat is, ahová az utcán elesetteket temették, nagyon megrázó volt. Ugyanakkor átéltem azt az eufóriát, azt a féktelen boldogságot is, ami végigsöpört az országon, amikor néhány napra úgy tűnt, hogy valóban eljött a szabadság. Néha eltűnődöm rajta, milyen különös, de ez volt életem egyik legboldogabb időszaka, sokszor keresem magamban ezt az érzést. Gyerek voltam, '56 mégis meghatározó pillanata lett az életemnek. És amikor a Nincs kegyelem című filmet rendező Matúz Gábor felkért, vegyek részt a forgatáson, azonnal igent mondtam, mert nagy tisztelettel adózom azok emlékének, akik életüket áldozták a szabadságért. Egyébként még egyszer megadatott, hogy részem legyen egy hasonlóan felemelő élményben. – Mikor? – 2002 tavaszán. Bernben volt az uram nagykövet, és a televízión keresztül néztük a Kossuth téri nagygyűlést. Ott éreztem újra, hogy történelem ismét fordul egyet, hogy eljött az a pillanat, amikor közösen újra tehetünk valamit az országért.

(Helyi Értéktár) Az 1848-as év szeptembere a szabadságharc mozgalmas hónapjai közé tartozott. Az uralkodói kör szószegése, Batthyány Lajos miniszterelnök lemondása, a szerb és a horvát katonai támadás megindulása nehezítette meg a törvényességre szigorúan ügyelő magyar képviselőház és kormány helyzetét. Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottmány elnökeként azért érkezett Ceglédre 1848. szeptember 24-én, hogy a válságos helyzetben személyes megjelenésével adja értésére az embereknek: a jogos önvédelem feljogosítja őket a honvédelem megszervezésére. Kossuth és kísérete - köztük Jókai Mór, Egressy Gábor, Csernátony Lajos - délután 4 órakor érkezett vonattal Ceglédre és az akkori piactérre vonult. Itt mondta el híres beszédét az egybegyűlt tömeg előtt. Személyes megjelenése nagyot lendített a hónapok óta tartó, nehézkesen szerveződő toborzás ügyén. Az a rövid idő (talán két óra), amit Kossuth Lajos a városban töltött, nemzedékekre szóló élményt jelentett a ceglédiek számára, sőt az ország valamennyi lakosának életét hosszabb-rövidebb időre meghatározta.