Fentiek alkalmazásánál az öregségi nyugdíjkorhatár nőknél az 55, férfiaknál a 60. életév betöltése. Az öregségi nyugdíjának folyósítás nélküli megállapítását, rögzítését a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltött személy kérheti, aki eddig az időpontig legalább 20 év szolgálati időt szerzett. Amennyiben a nyugdíjra jogosító korhatáron túl tovább dolgozik úgy, hogy legalább 365 naptári napra szolgálati időt szerez, és ez idő alatt nem kéri a nyugdíja folyósítását, a tényleges nyugdíjba menetel idején – választhatja a rögzített nyugdíjként kiszámított és az évenkénti emelésekkel növelt nyugdíjat a tényleges nyugdíjba vonuláskor kiszámított összeg helyett. Aki nyugdíjának folyósítás nélküli megállapítását kéri, nem minősül öregségi nyugdíjasnak, tehát további figyelembe vehető szolgálati időt és nyugdíj alapjául szolgáló keresetet, jövedelmet is szerez. Ha az igénylő a rögzítet nyugdíj megállapítása után nem szerzett legalább 365 nap további szolgálati időt, és nyugdíjat igényel, kérését új igénybejelentésnek tekintve az általános szabályok szerint kell elbírálni, valamint a határozatban a rögzített nyugdíjat vissza kell vonni.
Az özvegyi nyugdíj igénylésére mindemellett az is jogosult, akinek elhunyt házastársa a meghatározott szolgálati időt nem teljesítette, de az alacsonyabb életkorhoz előírt szolgálati időt megszerezte, ezt követően pedig szolgálati idejében haláláig nem volt harminc napnál hosszabb megszakítás, nem számítva a keresőképtelenséget. Visszamenőleg is igényelhető özvegyi nyugdíj. Mégpedig, nemcsak a jogszabályokban meghatározott hat hónapot tekintve, hanem a korábbi időre is, ha a kérelmet a jogerős bírósági végzést követő fél éven belül benyújtjuk. Elvált házastárs esetén egy évnél hosszabb ideje tartó különélésnél csak az az özvegy jogosult özvegyi nyugdíj igénylésére, aki az elhunyt házastárstól annak haláláig tartásdíjban részesült – az özvegyi nyugdíj összege viszont nem lehet magasabb a tartásdíj értékénél. Az özvegyi nyugdíjnak több típusa van. Az első az úgynevezett ideiglenes özvegyi nyugdíj, amely a következő esetekben jár az özvegynek: a házastárs halálát követő egy évig, 1, 5 évnél fiatalabb gyermek esetén a gyermek 18 hónapos koráig vagy a fogyatékkal élő, vagy tartósan beteg gyermek esetén a gyermek harmadik életévéig jár az özvegyi nyugellátás – ennek leteltével az ideiglenes özvegyi nyugdíjra való jogosultság lejár.
1998 óta az OTP magánpénztárának vagyok a eretnék visszalépni az Állami rendszerbe. Lehetséges ez? Köszönöm #258 Elküldve: 2006. december 11. - 15:08:58 utólagos elnézést kérek de a kérdésemből kimaradthogy nő vagyok 51. 08. 06. -án születtem. #259 Elküldve: 2006. - 15:01:12 1951. -án születtem, 2 gyermekem van az eddigi szolgálati időm 37 és fél év. Mehetek e előnyugdíjba, vagy várjak, de sajnos csak szerződéses állásom van, ami 2007 04. 01-el lejár. Korom miattmár bizonytalan a további foglalkoztatásom #260 Elküldve: 2006. december 10. - 17:23:42 A férjem született. 40 éves munkaviszonya van, 59 éves korában elmehet-e előrehozott nyugdíjba 2007-ben? 0
A 2021-es jogszabályváltozások ról bővebben tájékozódhat az Adózóna egyéb írásaiból és a HVG Tb 2021 különszámából. A korkedvezményt szerzett személyek korhatár előtti ellátásra való jogosultságával kapcsolatban a Khtv. 7. § (1) bekezdés c) pontja tartalmazza a vonatkozó jogi szabályozást, mely szerint korhatár előtti ellátásra az jogosult, aki az ellátás megállapításának kezdő napjáig, de legkésőbb 2014. december 31-ig a Tny. 2011. december 31-ig hatályos rendelkezései szerint korkedvezményre jogosultságot szerzett. A korhatár előtti ellátás annyi évvel az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt vehető igénybe, ahány év korkedvezményt a korhatár előtti ellátás megállapításáig – de legkésőbb 2014. december 31-ig – szerzett. OLVASSA TOVÁBB cikkünket a korkedvezményt szerzett személyek ellátásra való jogosultságát bemutató példáért és az egyéb tudnivalókért! A folytatáshoz előfizetés szükséges. A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.
Megszűnt a 2020. március 15-e óta tartó rendkívüli ítélkezési szünet a bíróságokon.
Emlékeztető gyanánt, a parlament 2011-ben szüntette meg a korkedvezményes nyugdíjat. Így 2012. január 1-jétől megszűnt az előre hozott és a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, a korkedvezményes nyugdíj, a bányásznyugdíj, de fegyveres szervek és a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjainak szolgálati nyugdíja is. Vitán felül áll, hogy a belügyi és a rendvédelmi dolgozók munkája elengedhetetlenül fontos Magyarország normális működésének szempontjából, és ha ilyen sokan azon gondolkodnak, hogy pályát váltanak, az több mint elkeserítő, de egyenesen rémisztő is. Látjuk, hogy a déli határra mennyi rendőrt küldenek le, holott annak őrzése a katonák feladata lenne, így nem jut elegendő rendőr oda, ahová valóban kellene, és egy tömegesen hagyják el a pályát – maradva a rendőröknél ezúttal –, annak beláthatatlan következményei lesznek. A már így is rossz közbiztonság még rosszabbá válik, esély sem kínálkozik arra, hogy a magyarországi no-go zónákba újra visszatérjen a törvényes rend.
Az eddig kilencszer módosított "gránitszilárdságú" fideszes Alaptörvény 19. szakasza azonban kimondja, hogy az államnak bár törekednie kell rá, de nem köteles biztosítania ezeket a jogokat – mondta el. Ismertette, a Fidesz a nyugdíjrendszer átalakításával megszüntette a rugalmas nyugdíjba vonulási lehetőséget, eltörölték az előrehozott öregségi nyugdíjat, a csökkentett összegű előrehozott nyugdíjat, a korengedményes nyugdíjat, a korkedvezményes nyugdíjat, a bányásznyugdíjat és a művésznyugdíjat. Egy másik rovaton ugyanakkor megszüntették a szolgálati nyugdíjat, a rokkantsági és a balesetei rokkantsági nyugdíjakat is. A szocialista politikus elmondta, a Fidesz a múlt század harmincas éveinek Német- illetve Olaszországában is alkalmazott álkozultációjával szemben az MSZP és a demokrata választási szövetség programjában immár egy valódi, 21. századi felfogás szerepel, amely nem egy élőmunka alapú, önkényes kirovó-felosztó rendszerre koncentrál, hanem a gazdasági növekedésből részesülő, szociális polgárokká tenné az embereket, az államot az Alkotmány által pedig számonkérhetővé.
törvény (Tny. ) 2011. december 31-éig hatályos rendelkezései szerint korkedvezményre jogosultságot szereztek. Már kapható a HVG 2020-as Tb-különszáma, amelyet most 15% kiadói kedvezménnyel rendelhet meg! 2020. július 1-jétől teljesen új tb-törvény lép hatályba, az év első felében viszont még a "régi" járuléktörvényt kell használni. Éppen ezért a HVG Tb-különszáma mindkét tb-törvényt tartalmazza, külön magyarázatokkal az első és a második félévre, s megfelelő táblázatokkal, példákkal is segítjük az előírások értelmezését. Az első három jogcím alapján érintett személyi kör 2016. december 31-éig már betöltötte a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, ezért – figyelemmel a Khtv. azon rendelkezéseire, mely szerint korhatár előtti ellátást legkésőbb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése napjáig lehet megállapítani – e három személyi kör esetében korhatár előtti ellátás megállapítására 2016. december 31-ét követően nincs lehetőség. 2020-ban így csak a korkedvezményt szerzett személyek esetében nyílik lehetőség korhatár előtti ellátás, illetve a táncművészek részére úgynevezett táncművészeti életjáradék megállapítására.